Amíg teljesen a fizikai “kosztümünkkel” azonosítottuk magunkat és nem ismertük fel saját azonosságunkat, nem vettük észre, hogy minden cselekedetünknek milyen mély következményei vannak. Felismerve, hogy lelkek vagyunk, tudatosodik bennünk, hogy minden egyes cselekedetünk egy maradandó lenyomatot hagy.
Amíg nem hallottunk ezekről, nagyon nehéznek találtuk világosan eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. A történelem folyamán a jó és a rossz meghatározása állandóan változik. A történelem azonos időszakát tekintve más és más kultúrák és vallások kerültek felszínre, amelyek különbözőképpen osztályozzák és határozzák meg a dolgokat. Sőt még ugyanazon valláson belül is a különböző generációjú embereknek más és más a nézetük a jóról és a rosszról. Sőt, hogyha a külső körülményeket el is hanyagoljuk, magunkba nézve is azt tapasztaljuk, hogy a saját véleményünk is gyakran ingadozik. A megértésünk állandóan változik: gyermekkorunkban, felnőtt korunkban és érett korunkban is mindig más szinten van. Ha az atmoszféra, vagy az emberek szavai befolyásolnak bennünket, akkor az intellektusunk ítélőképessége bizonytalanná válik.
Tehát elérhetjük-e azt a szintet, amikor valamiről abszolút értelemben állíthatjuk, hogy jó vagy rossz? Mindaddig, amíg korlátozva vagyunk a fizikai “kosztümünk” által, a vallás által, amelybe beleszülettünk, valamint a nem, a kor és a kultúra által, addig mindezek “színezni” fogják a gondolatainkat és ítéletalkotásunkat. De ha állandósítjuk valódi egyéniségünk tudatosságát - “Én egy békés lélek vagyok” - akkor pontosan megérthetjük, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez azért van így, mert egyedül a lélek-tudatos állapotban képes a lélek az igazi békét, boldogságot és szeretetet megtapasztalni. Így csak olyan cselekedeteket hajt végre, amelyek ezeken a tulajdonságokon alapulnak. Ezek JÓTÉKONY CSELEKEDETEK, amik boldogságot és pozitív eredményeket hoznak.
Testi-tudatos állapotban nincs tiszta szándék a cselekedetek mögött. A cselekedeteink indítékai olyan önző és hátsó gondolatok, mint a kapzsiság, birtoklási vágy, egoizmus, stb. Ezek tehát NEM-JÓTÉKONY CSELEKEDETEK. Bánatot adnak és negatív dolgokat eredményeznek. A tudatosság a meghatározó, amivel a cselekedeteinket végrehajtjuk.
A KARMA TÖRVÉNYE a cselekvés és viszonzás törvénye, szellemi téren alkalmazható és abszolút értelmű. A törvény alapja az, hogy minden cselekedet egy azonos mértékű és ellentétes visszahatást eredményez. Az ellentétes természetesen azt jelenti, hogy irányában ellentétes. Mindazt, amit a világnak, az embereknek adunk, ugyanolyan mértékben visszakapjuk. Ez azt jelenti, hogyha boldogságot adunk, akkor boldogságot kapunk vissza: ha bánatot adunk, akkor bánatot kapunk viszonzásként. A törvény egészen egyszerű, és ha teljes mélységében megértjük, akkor bepillantást nyerhetünk a világ eseményeinek jelentőségébe. A kereszténységben megértették ezt a törvényt azt mondva: “Amint vetsz, úgy aratsz”. Ok és okozat törvényeként is ismerik.
Ha mindezt megértettük, akkor látva az eseményeket felismerjük, hogy minden csak akkor történhet meg, ha oka van. Tehát a karma /ami szószerint “cselekvés”-t jelent/ az ok, és a cselekvés eredménye az okozat. Általában, ha a karmánk gyümölcsét figyeljük, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezekért a “visszahatásokért” mi vagyunk a felelősek. Ha a karma gyümölcse valamilyen keserűséget jelent számunkra, gyakran másokat vádolunk a szenvedéseinkért, de miután megértjük a karma törvényét, felismerjük, hogy mi okoztuk ezt a bánatot. A Karma Törvényének megismerése felelőssé tesz bennünket a saját dolgaink, tudatállapotunk minőségéért. Valójában az egész életünkért egyedül csak mi vagyunk a felelősek.
Előfordul, hogy fatalistákká válva a Karma Törvényének csak a felét értjük meg, reménytelenül azt gondolva “Bármi, ami most történik velünk, a múlt cselekedeteinek eredménye, tehát semmit nem tehetünk a megváltoztatásukat illetően. Ez a sorsunk”. Az is igaz, hogy amikor elkezdjük megérteni, hogy a jelenlegi tapasztalataink a múltbeli cselekedeteink eredménye, és mi vagyunk felelősek a saját helyzetünkért, akkor fokozódik tűrőképességünk, elfogadásunk és könnyebben viseljük el a körülményeket a korábbiakhoz képest. Azonban sokkal fontosabb megértenünk a Karma Törvényének másik felét, hogy a jelenbeli tiszta, jótékony cselekedeteinkkel megteremthetjük az általunk választott pozitív jövőt. Így a Karma filozófia megértésével a sorsunk teremtőjévé vagy mesterévé válunk, a továbbiakban nem leszünk rabszolgái. A saját cselekedeteink és példánk által másokat is inspirálhatunk a pozitív sorsuk megteremtésére.
A múltbeli negatív cselekedetek “karmikus adósságot” eredményeznek. Ha a múltban szomorúságot adtunk valakinek, akkor most az adósság fejében boldogságot kell adnunk. A múlt “karmikus számláit” ki kell egyenlítenünk. De azt is figyelembe kell vennünk, hogyha mi megváltoztatjuk a viselkedésünket, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy mások is azonnal változni fognak. Ha van bátorságunk és továbbra is jókívánságokat küldünk más lelkek felé és tiszta cselekedeteket hajtunk végre, akkor lassan visszafizetjük a másokkal szembeni negatív viselkedésünk által teremtett karmikus adósságainkat. Ezek után szabaddá válhatunk a karmikus kötésektől.
A múlt karmikus számláinak kiegyenlítéséhez az erőt a meditáció vagy jóga által biztosíthatjuk. A saját igazi természetünk tökéletesebb megértésével felismerjük, hogy mindenkinek ez az igazi természete. Az álarc mögé láthatunk és közvetlenül a lélekkel kerülünk kapcsolatba. Ez segíteni fog bennünket abban, hogy befejezzük a negatív karmák növelését, mások negatív cselekedeteire ne reagáljunk negatívan. Lélek-tudatos állapotban természetes, hogy szeretetet és tiszteletet adunk másoknak és szeretetet és tiszteletet kapunk viszonzásként is. Minden olyan cselekedettel, amit lélek-tudatos állapotban végzünk, hasznot hozunk magunknak és mindenki másnak egyaránt.
A karma a tudatunkban indul el mint gondolat, ami a cselekedetek magja. Amilyen a gondolat, olyan az eredménye. A gondolatok éppúgy, mint a cselekedetek, rezgéseket keltenek és befolyásolják az atmoszférát körülöttünk. A karma ezeket a rezgéseket visszajuttatja hozzánk. A tiszta, békés, boldog gondolatok életünk legértékesebb kincsei. Ha ezeket a jótékony gondolatokat megőrizzük a tudatunkban, akkor bárhová megyünk, tiszta légkört fogunk teremteni, a béke és boldogság atmoszféráját, ami nagy hasznára lesz másoknak is.
A cselekedetek következményeinek a megértése azt jelenti, hogy gondosan figyelünk arra, hogy mindent helyesen tegyünk. Ha nem ellenőrizzük a cselekedeteinket, nem fogjuk ellenőrizni a tudatunkat sem. Ez kapcsolódik a 8. leckéhez: ha lelassulunk, több időt adunk magunknak ahhoz, hogy jól csináljuk a dolgokat. Ha valamit jól csinálunk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az nem fog problémát okozni a jövőben. A rohanásban végzett munka gyakran eredményez hibát, amit később helyre kell hozni, tehát többletmunkát okoz. “Egy jól végzett, jó munka” nyugalmat visz a tudatunkba. A gondatlanul végzett munka újra és újra magára vonja a figyelmünket. Ha teljesen arra koncentrálunk, amit a jelenben csinálunk, akkor ez lehetővé fogja tenni, hogy úgy a tudatunkat, mint a testünket ellenőrzés alatt tartsuk. Cselekedeteinket mindig lélek-tudatos állapotban végezzük, így a fizikai munka mennyiségétől függetlenül is könnyűek és békések maradhatunk.
MEDITÁCIÓS GYAKORLAT
Meditációnk időtartamát osszuk három részre. Válasszunk három meditációs témát vagy pozitív tulajdonságot, amik egymásból következnek, mint pl.: nyugalom, csend, erő, vagy könnyűség, békesség, elégedettség. Vegyük őket egyenként sorba, gondolatokat teremtve ezekkel kapcsolatban, míg megtapasztaljuk őket. Legyünk biztosak abban, hogy elértük az első tulajdonság érzékelését, mielőtt rátérnénk a másodikra, majd a harmadikra ugyanígy. Ilyen módon szinte észrevétlenül egyre mélyebb meditációs tapasztalatokra tehetünk szert és élvezhetjük a különböző pozitív érzéseket és tulajdonságokat.
Egyetért a bejegyzéssel?
Kérem, írja le véleményét, esetleg tapasztalatait!
Websites:
Magyar: www.bkwsu.hu
English: www.bkwsu.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése